A Tana-tó, a Kék-Nílus forrása. Ennek eredeténél, ahol duzzasztógát is van, fekszik az ország negyedik legnagyobb városa, Bahir Dar. A tóban 37 sziget van, 19-en kolostorok is épültek. A régmúlt idők uralkodói és az egyház is e szigeteken rejtették el kincseiket. A leghíresebb a Tana Quirqos sziget, a hagyományban mint a Frigyláda őrzésének helyszíneként jelenik meg.
A Kék-Nílus vízesése Bahir Dar mellett. Az Etiópia és Szudán területén áthaladó közel 1600 km hosszú Kék-Nílus a Nílus legfontosabb forrásága a Fehér-Nílus mellett, mellyel a szudáni Kartúmnál egyesül. A Kék-Nílus nevét az általa szállított hordalékról kapta, mely gyakran színezi feketére a vizet. A torkolatnál beszélt szudáni nyelvjárásban a fekete és a kék színekre ugyanazt a szót használták. A Tana-tó déli oldalán kilépő Kék-Nílus egy 400 km hosszú, helyenként 1500 m mély kanyont alakított ki. Itt van a 45 m magas Kék-Nílus vízesés (T’is Isat – „füstölgő víz”), a környék legjelentősebb turisztikai látványossága.
Lalibela sziklába vájt templomai (UNESCO Világörökség). Etióp keresztény zarándokhely, szent város, más néven Új Jeruzsálem. 2500 m-es magasságban fekszik, lakói az Etióp Ortodox Egyház tagjai. Lalibela vörös bazaltlávából faragott 11 monolitikus templomáról nevezetes. A templomokat a 12. században, Szent Lalibela császár uralkodása, a keresztény eszmék virágzása idején kezdték építeni, építésük 100 évig tartott. Leghíresebb ünnepe a Timket.
Omo-völgy. Az Omo folyó Etiópia déli részén, mely a lefolyástalan Turkana (Rudolf)-tóba torkollik, völgye az UNESCO Világörökség része. A 760 km hosszú folyó az Etióp-magasföldön ered, deltatorkolattal ömlik a Turkana-tóba. Nagy esése miatt gyors folyású, zuhatagos, keresztül folyik az állatvilágáról híres Mago és Omo Nemzeti Parkon. Alsó folyása több nomád nép otthona (például a tányérajkúakként is ismert murszi, ari, hamer, karo).
Danakil-mélyföld. A Föld legszárazabb és legmelegebb vidéke, gyakran a föld legkegyetlenebb helyének” vagy a „pokol kapujának” is nevezik. Az Etiópia északkeleti részén és Dél-Eritreában elterülő régió egy sivatagi medence, földrajzi szakszóval depresszió, ahol megközelítőleg 100.000 afar etnikumbeli lakos él. Lenyűgöző színvilága és a mindig fortyogó vulkánok miatt évente több száz turista keresi fel. A környéket több savas tó és gejzír, valamint az élénk színek olyanná teszik, mintha valamilyen földöntúli környezetben lenne. A táj különlegességét az adja, hogy a közeli partszakasz tengervize reakcióba lép a magmás kőzetekkel, illetve kicsapódik a só. Legmélyebb pontja 100 méterrel a tengerszint alatt található, a területén két aktív vulkán is működik. Az Erta Ale 1967 óta folyamatosan működik, a benne található lávató néha túlcsordul a kráter peremén. A hely még arról is nevezetes, hogy itt találták meg Lucy, a 3,2 millió éves emberelőd maradványait.